a múzeumról
kiállítások
hírek, események
foglalkozások
képtár
támogatóink
linkek
Múzeum Baráti Kör
  ismertető
  hírek, események

Múzeum Baráti Kör

BLASKOVICH MÚZEUM BARÁTI KÖRE

Az 1985-ben alakult  egyesület célja:

  • a Blaskovich család szellemi és tárgyi örökségének ápolása, gondozása, őrzése, népszerűsítése
  • A település és térsége természeti és épített környezetének gondozása, értékeinek őrzése
  • Elősegíteni a köznemesi életmód, valamint a térség történelmi feltárását, kutatását, a pusztuló tárgyi és írásos dokumentumainak megmentését, megőrzését
  • kulturális értékek védelme, őrzése, népszerűsítése, népi és haladó hagyományok ápolása
  • a település és a térség kulturális életének színesítése, társadalomtudományi, művészeti , környezetvédelmi ismeretterjesztés
  • A Blaskovich Múzeum támogatása
Ezt az értékőrző és értékközvetítő tevékenységet végezzük  évtizedek óta önkéntesen, töretlenül, politika mentesen a köz javát szolgálva.

A közhasznú egyesület a célok megvalósítása érdekében:

  • kiállításokat, kulturális rendezvényeket, ismeretterjesztő előadásokat szervez
  • kiadványokat készít és jelentet meg
  • segíti a Blaskovich Múzeum szakmai és közönségkapcsolati tevékenységét.
  • feladatának tartja a fiatalok honismereti, néprajzi, történelmi, művészeti és környezetvédelmi ismereteinek gyarapítását

Feladatainak költségét pályázati támogatások, magánszemélyek, cégek, vállalkozások adományaiból és a SZJA 1%-os felajánlásából fedezi.
Legyen Ön is támogatónk!

Blaskovich Múzeum Baráti Köre
2766 Tápiószele, Múzeum út 13. T: 53/ 380-157.
Adószám: 19176482-1-13

Számlaszám: 65200043-10017911

ALAPSZABÁLY

A Blaskovich Múzeum Baráti Köre összhangban az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyelaz alapszabályát az alábbiak szerint módosítja.

Az egyesület tagsága 2014. szeptember 10-én tartott közgyűlésén elfogadott kiegészítésekkel és módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

 

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az egyesület neve: Blaskovich Múzeum Baráti Köre

Székhelye: 2766 Tápiószele, Múzeum út 13.

adószáma: 19176482-1-13

 

Működése kiterjed:A Blaskovich család szellemi és tárgyi örökségének helyszíneire.

Bélyegzője: 35 mm átmérőjű körbélyegző, középen a múzeum épületének stilizált rajza, köriratban Blaskovich Múzeum Baráti Köre, alul az alapítás éve: 1985.

 

Számlavezető pénzintézet: Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet

2766 Tápiószele, Rákóczi út 2.

Számlaszám: 65200043-10017911

 

A Blaskovich Múzeum Baráti Köre egyesület, besorolási kategóriája: közhasznú civil szervezet. Önkéntesen létrehozott, nyílt, demokratikus elven alapuló társadalmi szervezet.

Az egyesület jogi személy.

Működésére 2013. évi V. törvény 3.16-3.87.§-ai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.), valamint az egyesületekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok az irányadók.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, támogatásából fedezi.

 

 

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA

 

1. A Blaskovich család szellemi és tárgyi örökségének gondozása, közreadása, népszerűsítése.

2. Elősegíteni a térség történelmi feltárását, kutatását, a pusztuló tárgyi és írásos dokumentumok megmentését, közreadását.

3. A kulturális és természeti értékek védelme, őrzése, népszerűsítése, népi és haladó hagyományainak ápolása.

4. A térség kulturális életének színesítése, a társadalomtudományi, művészeti, környezetvédelmi ismeretterjesztés megvalósítása.

5. A térség természeti és épített környezetének védelme, gondozása és értékeinek őrzése, népszerűsítése.

6. A tápiószelei Blaskovich Múzeum támogatása.

 

Az egyesület cél szerinti tevékenysége:

Színvonalas ismeretterjesztő előadások, kulturális programok és rendezvények szervezése.

A térség történetére, fejlődésére vonatkozó tárgyi és írásos anyagok gyűjtése, kutatása, bemutatása, közreadása, kiadványok készítése.

Segíti a Blaskovich Múzeum tárgyi és írásos anyagának gyűjtését, kutatását, publikálását, közreadását, támogatja a múzeum szakmai és közönségkapcsolati tevékenységét, rendezvényeit.

Feladatának tartja a fiatalok honismereti, néprajzi, történelmi és művészeti, környezetvédelmi ismereteinek gyarapítását.

Alapcéljai megvalósítását elősegítő programokat, rendezvényeket szervez.

 

Az egyesület célja elérése érdekében közhasznú tevékenységét az alábbi jogszabályokban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, az következő alapcél szerinti, közfeladatok ellátásában vállal szerepet:

 

·        a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának támogatása; a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése (1991. évi XX. törvény 121. § a) és b) pontjai)
·        a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 7. pontja)
·        a kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. törvény 5. § 1. bekezdése)
·        a nemzeti emlékhelyek védelme (2001. évi LXIV. törvény 61/B. § 3. bekezdése)
·        az épített környezet alakítása és védelme (1997. évi LXXVIII. törvény 57/A. § 2. bekezdése)
·        a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természetvédelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. törvény 64. § 1. bekezdése)

·       tudományos tevékenység, kutatás

·       nevelés, oktatás, ismeretterjesztés

·       könyvkiadás

 

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Az egyesület a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú szolgáltatásból:

 

-         vállalja célja szerint előadások, vitafórumok és konferenciák szervezését.

-         vállalja, hogy céljának megfelelő szakmai kiadványokat önköltséges áron készíti el és bocsájtja az érdekeltek részére.

-        vállalja, hogy céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

Az egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

Az egyesület az Ectv:34.§-a alapján nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
Gazdálkodási - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú és a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztette végez.

Az egyesület gazdálkodási tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet (1996. évi LXXXI. tv. szerint ) nem végez.

 

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el.

 

 

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

 

 

Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit elfogadja, közreműködik az egyesületi célok megvalósítása érdekében. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósulását és az egyesületi tevékenységét.

 

Az egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki egyetért a kör célkitűzéseivel, azok megvalósulását elősegíti, alapszabályát magára nézve kötelezőnek tartja. Tagsági jogait személyesen gyakorolja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A rendes tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, intézmény, szervezet, aki/amely az egyesület alapszabályában foglalt célokkal egyetért. A pártoló tagok távolmaradása nem befolyásolja a közgyűlés határozatképességét.

 

Tiszteletbeli tag lehet a közgyűlés jóváhagyásával az a személy, aki közéleti, társadalmi tevékenységével kimagasló tevékenységet fejt ki, aki Tápiószele község érdekében kiemelkedő munkát végez. A tiszteletbeli tagságra javaslatot a kör tagjai tehetnek.

 

Az egyesületbe való felvételt írásban vagy szóban kérhetik a jelentkezők. A tag felvételéről a vezetőség dönt.

Az egyesület rendes tagjait tagsági igazolvánnyal kell ellátni, amelyen jelzik az évi tagdíj befizetését.

Az egyesületnek jogi személy is lehet tagja.

Az egyesületi tagság megszűnik, kilépéssel, vagy kizárással, törléssel, a tag halálával.

A kilépést írásban kell közölni az egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

 

A közgyűlés szótöbbséggel meghatározott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

 

A rendes tag a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, indoklással ellátni, a kizárásnál a Ptk. 3:70 §-a szerint kell eljárni.

Az a rendes tag, aki két éven át nem fizet tagdíjat a vezetőség írásban felszólítja a mulasztás pótlására. Amennyiben a tag a felszólítás ellenére 15 napon belül elmaradt tagdíját nem fizeti meg, a vezetőség javaslata alapján a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával az egyesület tagjai közül törölheti a közgyűlés határnapjával.

 

 

 

4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

 

Az egyesület rendes tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, és részt vehetnek az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában.

A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.

 

Az egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott programok végrehajtásában.

Tagsági díjat a tiszteletbeli tagoknak nem kell fizetni.

 

 

5. AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEI

 

Az egyesület működési tevékenységét a közgyűlés, és a vezetőség intézi, a gazdálkodás pénzügyi felügyeletét az ellenőrző bizottság végzi.

 

 

6. KÖZGYŰLÉS

 

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést a tagok összessége alkotja.

 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a tagok fele plusz egy fő (50 %+1 fő) jelen van.

A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a tagok egyharmada azt igényli a cél megjelölésével, vagy a tisztviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A vezetőség a közgyűlés helyét, idejét nyilvánosságra hozza a közgyűlés határnapja előtt legalább 8 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell a PTK 3:17 § (2) bekezdésének megfelelően az egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét.

A közgyűlés határozatát nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel, hozza. A határozat akkor emelkedik érvényre, ha a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége rendelkezésre áll.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.

 

Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

-        a tisztségviselők megválasztása,

-        az alapszabály megállapítása és módosítása

-        éves költségvetés meghatározása,

-        az egyesület feloszlásának kimondása,

-        továbbá a számviteli törvény szerinti mérleg, eredmény kimutatás és kiegészítő melléklet elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg, közhasznúsági jelentést készít.  

Döntést hoz mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

 

Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyásáról- a vezetőség előterjesztése alapján- a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az alapszabály módosításához és az egyesület feloszlásának kimondásához a határozatképes közgyűlés kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

A fentiekről az egyesület tagjait az eredeti közgyűlési meghívóban tájékoztatni kell, megjelölve a megismételt közgyűlés helyszínét és idejét.

 

A tagok a döntéshozó szerv ülésén, a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat Az egyesület tagja jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy (PTK. 3:19. §. , Ectv. 38. §. 1, 2 bekezdése), a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki vagy közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b) bármely más előnyben részesült, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt.

c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.  

 

 

7. A VEZETŐSÉG

 

 

A közgyűlés 5 főből álló vezetőséget választ. A vezetőség tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár és két tag.

 

A közgyűlés a vezetőség tagjait és a tisztségviselőket 5 évre választja.

 

Két közgyűlés közötti időben a vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedésiről a következő közgyűlésen a vezetőség köteles beszámolni.

A vezetőség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznútársasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és az ellenőrző bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.

 

A vezetőség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. A vezetőség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze.

A vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével meg kell hívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek meg kell lennie.

 

A vezetőség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

A vezetőség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

 

A határozathozatalban nem vehet részt a PTK 3:19. §.- ban megfogalmazott személy. A vezetőségi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknál az Ectv. 38.§-ának 1, 2 bekezdésében, valamint a 39. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

 

Az elnök köteles a vezetőség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye.

A vezetőség ügyrendjét maga határozza meg. A vezetőség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

 

A vezetőségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az egyes napirendi pontok kapcsán hozott döntéseket, a döntésben résztvevők szavazatai arányát.

 

 

8. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

 

Az egyesületet törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, titkár, elnök helyettes) látja el.

A vezető képviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

Az egyesületre kötelezettséget keletkeztető jogviszonyt tartalmazó szerződést a képviselők közül ketten (elnök, titkár) együttesen írhatják alá. A képviselők (elnök, titkár) ugyanilyen módon rendelkezhetnek az egyesület pénzforgalmi számlája felett is.

A képviselőket a közgyűlés választja 5 éves időtartamra.

Az elnök az egyesület képviseletével esetenként a vezetőség bármely tagját megbízhatja.

 

 

9. A KÉPVISELŐK JOG- ÉS HATÁSKÖRE

 

 

Az elnök jogai és kötelességei:

 

-        képviseli az egyesületet, irányítja a vezetőség munkáját,

-        összehívja a közgyűlést a vezetőség megbízásából, valamint a vezetőség ülésein, közgyűlésen elnököl,

-        a költségvetés keretei között érvényes kötelezettségvállalás alapján utalványozási jogkört gyakorol,

-        a titkárral együttesen szerződések megkötésénél kötelezettséget vállalhat.

 

Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

 

-        az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,

-        az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljeskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása szükséges.

 

A titkár jogai és kötelességei:

 

-        segítséget nyújt az elnöknek és elnökhelyettesnek feladatai ellátásához, eljár az egyesület ügyeiben,

-                    végzi az egyesület szervezési teendőit,

-                    végzi az egyesület levelezését, irodakezelését, ügyvitelét

-        az elnökkel együtt szerződések megkötésénél kötelezettséget vállalhat,

-        a kötelezettségvállalás keretei között érvényes kötelezettségvállalás alapján utalványozási jogköre van,

-        vezeti a tagnyilvántartást.

 

A pénztáros:

 

-        intézi az egyesület pénz és hitelügyleteit,

-        az egyesület vagyoni helyzetéről az elnököt, a vezetőséget és a közgyűlést tájékoztatja,

-        gondoskodik a tagdíj beszedéséről és nyilvántartásáról, felelős a bizonylati fegyelemért,

-        feladatait a Pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint végzi.

 

Az egyesület vezetősége tagjainak, az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, titkárának és pénztárosának összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezései (Ptk. 3:22 §) :

 

- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
-  A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
-  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
-  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.

- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.  

 

Az egyesület tagjaiból álló közgyűlés által hozott határozatoknak megfelelően az egyesület elnökének kérelmére történt minősítést követően közhasznúnak minősülő egyesület (továbbiakban közhasznú szervezet) megszüntetését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásait nem egyenlítette ki.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. Vezető tisztségviselővé egy személy több közhasznú szervezetnél is választható, azonban a több tisztségre történő választásról az érintett közhasznú szervezeteket tájékoztatni köteles.

 

Mind a közgyűlés, mind a vezetőség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja a vezetőség minden tagja, a közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag

 

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

 

A vezetőség elnöke köteles a közgyűlés és a vezetőség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenőrzők számaránya (ha lehetséges személye is).

 

A vezetőség köteles a közgyűlés és a vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint kézbesítettnek tekinthető, úgy köteles ennek tudomására jutásától számított 8 napon belül közleményként sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

 

Az egyesület iratait, bizonylatait a titkár kezeli.

 

A közgyűlés jogosult a tagok közül egy személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.

 

 

10. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

 

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet. Továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrző bizottság 3 fő tagját a közgyűlés 5 évi időtartamra választja. A megbízás meghosszabbítható, illetve visszavonható. Az ellenőrző bizottság tagsági jogviszonyának megszűnésére az alapszabály 4. pontj  a érvényes.

 

Az ellenőrző bizottság tagjai azok lehetnek, akik rendes tagjai az egyesületnek.

 

Az ellenőrző bizottság eljárása és ügyvitele:

 

Üléseit az elnök vagy az ellenőrző bizottság két tagja hívja össze szükség szerint, de évente legalább két alkalommal. Az ülésre szóló meghívást legalább 8 nappal korábban kell a bizottság tagjaival közölni, a megvitatandó témák felsorolásával.

A bizottság akkor határozatképes, ha azon tagoknak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit a tagok egyszerű többségi szavazatával hozzák.

 

Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a jelenlévő tagok írnak alá. A jegyzőkönyv egy példányát az egyesület ellenőrző bizottság tartozik megőrizni.

 

Az ellenőrző bizottság ülésein- tanácskozási joggal- részt vehetnek az egyesület tagjai. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, és összehívást kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése és intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A közgyűlés összehívásánál a Ptk.3:81 §-a szerint kell eljárni.

A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

A bizottság köteles ellenőrizni:

 

-        az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését,

-        a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

-        a költségvetésnek megfelelő költségfelhasználást, a bizonylati fegyelmet, valamint pénztárellenőrzést is végezhet,

-         a beszámoló jogszabály szerinti elkészítését, bizonylati megalapozottságát

 

Tapasztalatairól a közgyűlésnek évenként beszámol, ha szabálytalanságot észlel, azt 8 napon belül a vezetőség tudomására hozza,

Az ellenőrző bizottság súlyos szabálytalanság, mulasztás vagy visszaélés esetén kérheti a közgyűlés 30 napon belüli összehívását.

Az ellenőrző bizottság elnöke vagy megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a vezetőség ülésein.

 

Az intézkedésre jogosult közgyűlést az ellenőrző bizottság indítványára- annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására az ellenőrző bizottság jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjai, összeférhetetlenségi szabályok

 

Az ellenőrző bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozóan a Ptk.3.26 §, 2 bekezdése, valamint az Ectv.38.§, 3. bekezdése és 39. §-a a meghatározó.

1.         a) Az ellenőrző bizottság tagja lehet az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátását a szükséges körben nem korlátozták.

            b) nem lehet tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró ok fennáll, továbbá, aki vagy akinek  a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az ellenőrző bizottság tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
            c) Nem tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
            d) Nem lehet tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

            e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2 .        Nem lehet tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig-,
            a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
            b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel
            c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki

            d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjának lemondása, visszahívása vagy tagságának megszűnése esetén a Közgyűlés új tagot választ.

 

Az egyesület számlavezető pénzintézete: Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, 2766 Tápiószele, Rákóczi út 2.

A folyószámla felett- a pénzintézetnél bejelentettek szerint- az egyesület elnöke, titkára jogosult rendelkezni, egyidejűleg e két személy aláírása szükséges.

Utalványozási joggal is e személyek rendelkeznek.

 

A pénzgazdálkodásra és a vagyonkezelésre a hatályos pénzügyi előírások és rendelkezések irányadók.

 

Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára beszámolót, mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít

Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdálkodási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartani ill. vezetni. 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

 

Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

 

Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás- adási jog rögzítésével. Amennyiben e szabályokkal nem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Továbbá az egyesült vezető tisztségviselője az lehet, aki megfelel a Ptk. 3:22. § alapján, illetve a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv) 39 §-ában szereplő követelményeknek.

A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségét figyelembe veendő, hogy a határozathozatalban nem vehet részt az a személy (PTK. 3:19. §. , Ectv. 38. §. 1, 2 bekezdése), a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki vagy közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b) bármely más előnyben részesült, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt.

c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.  

 

 

 

11. SZÁMVITELI BESZÁMÓ

 

 

Az egyesület köteles évente számviteli beszámolót és mellé közhasznúsági mellékletet készíteni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Ezek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az egyesület köteles a számviteli beszámolót az üzleti évet követő május 31. napjáig elkészíteni és letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál a Civil Tv. alapján előírt módon.

 

Az éves számviteli beszámoló része:
            a. egyszerűsített mérleg
            b. eredménykimutatás
            c. kiegészítő melléklet
            d. közhasznúsági melléklet

 

A közhasznúsági mellékletnek (350/2011.(XII.30.) Korm. rend. szerint tartalmaznia kell:

-        az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket, programokat, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységről szóló rövid ismertetőt,

-        ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményét,

-        a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32.§ szerinti adatokat, mutatókat a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket,

-        a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatás felhasználását,

-        támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó adatokat,

-        a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

-        a cél szerinti juttatások kimutatását,

-        a szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, összegét.

 

 

A közgyűlés által elfogadott beszámolót, valamint a közhasznúsági mellékletet az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyezni, közzétenni. Az eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára elérhetővé tenni.

A közzétételi kötelezettség kiterjed arra, hogy a saját honlapon is el kell helyezni a beszámolót és mellékletét.

 

A szervezet beszámolójára a számvitelről szóló (2000. évi C.tv) törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott (342/2011.XII.29.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

 

A civil szervezet gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-a irányadó.

 

A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

 

 

12. IRATBETEKINTÉS

 

 

Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

 

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

 

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történő megállapodás szerinti határidőben, illetve a jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért iratmegnevezése, a kérelem és teljesítés ideje.

Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

 

 

13. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

Az egyesület megszűnik:

a) tagok kimondják megszűnését

b) az arra jogosult szerv megszünteti
c) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni

 

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

A Ptk. 3:2 § alapján az egyesület, mint jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

 

Záró rendelkezések       

 

Az egyesületet a Pest Megyei Bíróság 1989. szeptember 21.-i hatállyal felvette fel a társadalmi egyesületek jegyzékébe. Bírósági nyilvántartásba vételi határozatszám: 60.308/1989.

 

Az egyesület működése felett az ügyészség az Ectv. 11. §. és a Ptk. 3:34 §-a értelmében a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

 

Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálatára a Ptk. 3:35 §- 3:37 §-i az irányadók.

 

Tápiószele, 2014. szeptember 10.

 

                                

 

                                   Terék Mihály elnök                             Gócsáné dr Móró Csilla titkár